
Ennek a kutyusnak kerestek gazdit pár hete. Aztán Ő úgy döntött, hogy itt már jól érzi magát, és kiválasztotta az új otthonát. Szóval maradt a lányoméknál, és ezzel bővült a családtagok létszáma. Persze semmiért nem adnák már oda másnak, Ő meg ezt érzi, és olyan hálás. Gondos gazdi vigyáz mostmár rá! Ez egy másik, és hosszú történet lenne, de már minden rendben, és szerencsére a kutyus is jól van!
Szóval a kutyust meg kellett kozmetikussal nyíratni, amiből az következik, hogy szőr nélkül bizony fázik egy kicsit. Na, akkor majd valaki varrjon már neki valamit, mondjuk kutyaruhát. Meg persze takarót is! (kutyaágya már van)
Elég gyér a kutyaruhavarró tudományom, de egy kis segítséggel találtunk egy kutya-felöltő mintát. Szerencsére a minta szerinti méret úgy tűnik pont jó. A gomboláspánt, és a gombok helyét természetesen "ruhapróbán" a kedves tulajdonoson kellett bejelölni. A végleges ruci így festett.
Elég gyér a kutyaruhavarró tudományom, de egy kis segítséggel találtunk egy kutya-felöltő mintát. Szerencsére a minta szerinti méret úgy tűnik pont jó. A gomboláspánt, és a gombok helyét természetesen "ruhapróbán" a kedves tulajdonoson kellett bejelölni. A végleges ruci így festett.

Belül puha, posztószerű anyag, kívül pedig vízlepergető.
Amin pedig a kutyus áll, az bizony a madaras-takarója. Újrahasznosított párnahuzat, flízzel bélelve, és kockásan megtűzve. Na a rendelés ezen része teljesítve, remélem elégedett mindenki!!
Bocsi, de ma olyan mesélős kedvemben voltam! :o)))
